Hozzáadás cikkek
EGYÉNI VÁLLALKOZÓI SZÜNETELTETÉSE
Publikálva:
Változnak a számlázásra vonatkozó szabályok
A Pénzügyminisztérium december végén módosította a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló PM-rendeletet, és új szabályokat hozott a számlázás és számlaadás tekintetében - áll a Deloitte hírlevelében.
Az egyik lényeges, kedvező változás a számlapéldányok sorszámozásában történt. A számlázó programra vonatkozó jelenleg hatályos szigorú rendelkezések értelmében a számlapéldányok egymás utáni nyomtatása során, az egyes példányokon fel kell tüntetni azok sorszámozását, illetve ha a nyomtatás több példányos és összeszerelt, előnyomás nélküli papírra történik, akkor azt az információt, hogy a számla összesen hány példányban készült.
A szigorú előírások alkalmazását, amelyek jelentős nehézséget jelentenek számos külföldi székhelyű társaság számára, már az Európai Bizottság is kifogásolta - állapítja meg a Deloitte.
Áprilistól a számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során csupán azt kell biztosítania, hogy a számla eredeti és másolati példányai egymástól megkülönböztethetők legyenek, és hogy a számla eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható.
A kedvező változásnak köszönhetően a jövőben nem lesz szükség bonyolult számlatechnikai, illetve informatikai megoldásokra a számlapéldányok sorszámozása kapcsán. A változás következtében azonban felmerülhet a kérdés, hogy a korábbi szigorú előírások összeegyeztethetők voltak-e az uniós előírásokkal.
A számlázást érintő további újdonság a számlázó program dokumentációját illetően, hogy már nem kizárólag a számlázó program készítője, hanem annak átalakulása/megszűnése esetén jogutódja is nyilatkozhat a számlázó program jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőségéről.
Az elektronikus archiválást érintő változás, hogy az adóalanyoknak január 1. óta lehetőségük van a papíralapon kibocsátott számláikat elektronikus úton megőrizni. Az eddigi előírások meglehetősen szigorú feltételekhez, fokozott biztonságú elektronikus aláírás és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző alkalmazásához kötötték az elektronikus archiválást.
A módosítások értelmében részben egyszerűsödnek, illetve rugalmasabbá válnak a papír alapon kibocsátott számlák elektronikus archiválására vonatkozó szabályok is. Az új rendelkezések a digitális archiválás szabályairól szóló GKM-rendelet elveivel összhangban alternatív megoldások számára is teret nyitnak. A módosító rendelet szerint a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya – papírra nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum létrehozásával, vagy akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal hitelesített zárt rendszer alkalmazásával történik.
A más helyetti számlázás előírásaiban is pozitív változásokat eredményez a jogszabály-módosítás a hírlevél szerint. Amennyiben a számlakibocsátás átvállalását nyomdai úton előre előállított számlával teljesítették, úgy a számlatömböt is vissza kellett juttatni a számlakibocsátásra eredetileg köteles fél részére.
A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjára vonatkozó különös szabályok tekintetében történt változás szerint, a jövőben a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottja csupán a számlanyomtatvány egy másolati példányát lesz köteles eljuttatni a számlakibocsátásra kötelezettnek.
Az áfa törvény januártól számlaként ismeri el a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalanyok által kibocsátott, ügylet teljesítését tanúsító olyan okiratot is, amely tartalmában megfelel a nyilvántartásba vétel tagállamának joga szerint a számlára vonatkozó közösségi áfa-előírásoknak. A rendelet módosítása szerint ezekre a bizonylatokra nem kell a PM-rendelet előírásait alkalmazni - áll a hírlevélben.
(MTI)
ÖNADÓZÓ előfizetéssel - lépéselőnyben az adózásban!
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap első napján. Hétezer könyvelő irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Előfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. Előfizetőknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Előfizetés: info@onadozo.hu
toplink
Költségelszámolás, életbiztosítás, adózás
Kérdések és válaszok a kockázati életbiztosításról. Mi a díj adójogi besorolása? Mit jelent az éves díj időbeli elhatárolása? Lehet-e hitelopciót kötni a biztosított nevére és hitelt felvenni? Lehet-e arra a munkavállalóra kötni, akinek határozott ideig tartó munkaviszonya van? Céges visszavásárlás esetén mi történik? Mi történik a szerződéssel egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során?
Mi a díj adójogi besorolása?
Adójogi szempontból kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak, azok díját pedig minden körülmények között adómentes biztosítási díjnak kell tekinteni. Termékenként eltérő lehet, de elmondható, hogy a kockázati életbiztosítás foglmát a jogszabályok általános értelemben használják, azaz az abban foglaltak mind a rendszeres, mind az eseti biztosítási díjakra vonatkoznak. Ezek alapján az egész életre szóló szerződésre befizetett eseti biztosítási díj is adómentesnek minősül, azaz sem a Szerződőnek, sem a Biztosított magánszemélynek semmilyen közteher fizetési kötelezettsége nem keletkezik a díj befizetésekor.
Mit jelent az éves díj időbeli elhatárolása?
Ha a Szerződő mérleg fordulónapja nem esik egybe a biztosítási időszak végével, mert a biztosítási időszak a következő üzleti évre áthúzódik és a biztosítási díj a tárgyévben felmerült, akkor a tárgyévben felmerült rendszeres biztosítási díj következő üzleti évet terhelő arányos részét időbelileg el kell határolni. Ugyanakkor az eseti biztosítási díj időbeli elhatárolása nem lehetséges, mivel élethosszig tartó biztosítás esetén az eseti díj futamideje nem meghatározható, így az teljes egészében arra az üzleti évre számolható el, amelyben az felmerült.
Lehet-e hitelopciót kötni a biztosított nevére és hitelt felvenni?
Nem.
Lehet-e arra a munkavállalóra kötni, akinek határozott ideig tartó munkaviszonya van?
Lehet, mert szerződéses viszonyban áll a céggel.
Céges visszavásárlás esetén mi történik?
Ha a Szerződő a szerződés díját költségként elszámolta, majd később a Biztosított hozzájárulásával visszavásárolja a díjtartalék egy részét, akkor a Biztosító által a Szerződő részére kifizetett összeget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, társasági adóalapot képező tételként kell elszámolni. A Szerződőnek egyéb közteher fizetési kötelezettsége nincs a kapott visszavásárlási összeg után. Ez alapján a Szerződő által befizetett, költségként elszámolt eseti díj részleges visszavásárlása esetén, a kapott összeget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, társasági adóalapot képező tételként kell elszámolni. Egyéni vállalkozó esetén a kapott bevételt az egyéni vállalkozói bevételek között kell kimutatni.
Sok esetben ugyanakkor praktikus, hogy először a magánszemély lép a Szerződő helyére, majd magánszemélyként visszavásárolja a szerződést. A kapott pénzt az akkori feltételek szerint leadózza. A pénzt akár vissza is tudja forgatni a vállalkozásba (nyilvánvaló akkor, ha a szerződést visszavásárló magánszemély egyben a cég tulajdonosa is).
Amennyiben a céges szerződést magánszemély viszi tovább, van-e lehetőség jelentős díjcsökkentésre (pl. millióról minimális összegre) vagy végleges díjszüneteltetésre?
Igen. 3 év után nincs semmiféle korlátozás.
Eseti számlát használhatja-e a Biztosított, vagy csak a cég, mint Szerződő? Ha igen, mi lehet a megoszlási arány a cég és munkavállalói összegek között? Jóváhagyás kell-e a Biztosítottól az eseti számla céges használatára?
Alapvetően a cég, mint Szerződő rendelkezik a számla felett, ő jogosult a visszavásárlási összegre. Az eseti számla céges használatára az előzetes feltételetől függően azonban szükséges lehet külön jóváhagyásra a Biztosítottól.
Mennyi idő múlva érdemes szerződőt váltani?
Minimum 6-7 év után.
Mi történik a szerződéssel egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során?
Semmi. Az életbiztosítási védelemmel rendelkező szerződések nem zárolhatók és nem inkasszálhatók.
Hangsúlyozandó, hogy a cikkben leírtak nem helyettesíthetik az egyes pénzügyi termékekhez kiadott PM Határozatot. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás esetén - annak hatálybalépésétől - a Határozat nem alkalmazható.
Konkrét termékkel kapcsolatos segítség az alábbi email címen keresztül kérhető.
Kozma Balázs
adoelony@gmail.com
Forrás: www.onadozo.hu
ÖNADÓZÓ előfizetéssel - lépéselőnyben az adózásban!
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap első napján. Hétezer könyvelő irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Előfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. Előfizetőknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Előfizetés: info@onadozo.hu
toplink
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXV. törvény 18. §-a alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, melyet ugyancsak a körzetközponti jegyzőnél (okmányiroda) kell elektronikus úton bejelenteni. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelentenie a magánszemélynek. Amennyiben az 5 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
• kisvállalkozói kedvezménnyel,
• fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
• foglalkoztatási kedvezménnyel,
• nyilvántartott adókülönbözettel,
• kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.
A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
• befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
• igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A szünetelés ideje alatt nem kötelező az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát fenntartani (megszüntetheti).
Amennyiben nem szünteti meg a szünetelés idejére a pénzforgalmi bankszámláját, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését kell bejelenteni az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyított pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. Amíg a tevékenységét szünetelteti, addig az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat az Szja-törvény 65. §-a alapján adózik.
(Fontos megjegyezni, hogy 2010. január elsejétől a szünetelés időtartama alatt szünetel a biztosítás is, tehát a járulékokat nem kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik biztosítottá amennyiben más jogviszonyában nem tekinthető annak.)